It is Béla Bartók’ Birthday today. Today I was awarded the Béla Bartók-Ditta Pásztory Award for composition. Below is the transcript of my video message to the President of the Liszt Academy and members of the Committee.
Ma van Bartók Béla születésnapja. Ma a Zeneakadémia Rektora és a díj bizottsága nekem ítélte a Bartók Béla-Pásztory Ditta díjat eddigi zeneszerzői tevékenységemért. Alább olvasható az átadásra készített videóüzenetem szövege.
Dear Madame President,
Dear Members of the Committee,
due to my concert schedule abroad I am unable to attend the ceremony, and I am sending this video message to thank you for awarding me the Béla Bartók-Ditta Pásztory Award!
As a performing artist myself, regardless of style and genre, I am always aiming at the most valid interpretation of a certain work by a certain composer. When the applause of the audience gives me direct, live feedback about a job well done, that is the most precious thing. Being a composer is a different and somewhat more complicated situation. Although no composer in the world wants to write for his or her desk-drawer, the act of composing itself is among the most intimate ways of communication imaginable. Having success at creating something from nothing, filling the empty paper, or computer screen with something relevant that resonates with the listener, whether in the form of the applause of the audience, or in the form of an award, it always comes as a surprise. This brief moment of surprise, followed by happiness over the fact, that I have managed to compose something valid, and important not only to myself, repeats after every performance of my music.
The Béla Bartók-Ditta Pásztory Award is possibly the most important professional award in Hungary, with the total professional weight of the Liszt Academy behind it. I would like to thank you for granting me this award, founded by the widow of my great icon, Bartók. Thank you for the surprise and the happiness.
Tisztelt Rektor Asszony, Tisztelt Kuratórium,
külföldi elfoglaltságaim miatt ez úton vidóüzenetben szeretném megköszönni azt, hogy idén, zeneszerzőként számomra ítélték a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat.
Előadóművészként magam is mindig stílustól és korszaktól függetlenül egy adott zeneszerző adott darabjának leghívebb előadására törekszem, és amikor a közönség élőben visszaigazolja azt, hogy jó munkát végeztem, az mindennél többet ér. Szerzőként más, jóval bonyolultabb a helyzet. Nincs ugyan olyan zenét író ember, aki az íróasztalfiónak akarna komponálni, a zeneszerzés aktusa maga mégis talán a legszemélyesebb megnyilvánulási formák egyike. Amikor a közönségtől élőben, majd egy szakmai bizottságtól díj formájában is pozitív visszajelzést kapok arról, hogy amit a semmiből létrehozok, amit saját magamból az üres papírra, avagy az üres komputer képernyőre képes vagyok leírni az érvényes, és rezonál a befogadóval, akkor először bizony meglepődöm. Ez a pillanatnyi, örömteli meglepődés minden egyes művem bemutatójakor megismétlődik, amit aztán az az öröm vált fel, hogy valamit sikerült eltalálnom, hogy ismét tudtam olyan zenét írni, ami nem csak nekem lehet fontos.
A Bartók-Pásztory-díj Magyarország talán legerősebb szakmai díja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem teljes szakmai súlyával a háta mögött. Köszönöm, hogy idén a számomra örök etalon Bartók özvegye alapította elismerés által engem érhetett a meglepetés, és az öröm.